Sokat gondolkodtam, milyen cikket is írhatnék Nektek, de nem akartalak titeket a szokásos „miért lesz jó Neked egy virtuális asszisztens…” bejegyzéssel terhelni. Helyette hoztam nektek egy sztorit az életemből.
Most elárulom Nektek, én miért is lettem vállalkozó, és miért pont virtuális asszisztens lettem!
Az út, ami idáig elvezetett…
Hosszú út vezetett idáig, de talán a legmeghatározóbb az volt, amikor terhes lettem az első gyerkőccel. 25 éves voltam, friss diplomás közlekedés mérnök, és mivel gyereket vártam, esélyem sem volt elhelyezkedni. Pedig szerettem volna dolgozni! Mindig is volt munkám: iskola alatt, iskola közben, iskola helyett.
Majd megszületett a kislányom, de az első másfél év otthon töltött szuper időszak után elkezdett hiányozni valami az életemből. Hiányzott a gondolkodás, a felnőtt társaság. Ekkor jött egy munkalehetőség, ami azzal járt, hogy egy 3 hetes képzés erejéig itthon kellett hagynom a 1,5 éves lányomat. Utáltam az érzést, de imádtam, hogy tanulhatok, fejlődhetek.
Két évvel később ismét babát vártam, és sajnos olyan munkaköröm volt, ahol nem tudtam végig maradni a várandósság alatt. Szülés után 1,5 évvel ismét jött az érzés. „Én nem csak anya akarok lenni”. Ekkor kaptam egy ajánlatot, hogy személyi bankárként dolgozzak. Ismét utazás, távollét, tanulás.
Nem sokkal később már a harmadik gyerkőcöt vártam. Mindig is 3 gyereket terveztünk, így tudtam, hogy nem lesz egyszerű, de szeretem a kihívásokat. Elkezdtem azon gondolkodni, hogy mi lesz az a terület, ahol biztosan el tudok helyezkedni, ahol nem akadály, ha az embernek gyereke van, meg lehet oldani, hogy reggel elvigyem és esetleg én is menjek értük. Mondanom sem kell, hogy nem sok ilyen terület van…
A tuti terv… vagy mégsem?!
Ekkor elhatároztam, hogy én bizony pedagógiai asszisztens leszek. Elvégeztem az iskolát, majd elkezdtem munkát keresni. Mivel viszonylag sok területen van tapasztalatom, és jó végzettséggel rendelkezem, első körben irodai munka volt a cél, mert az áll hozzám a legközelebb. Olyanra vágytam, amiben jól is érezhetem magam. Be is hívtak elég sok interjúra, de a legtöbb helyen elutasítottak, mondván „mi van, ha beteg a gyerek” és még számos ok, ami a gyerekekkel kapcsolatos…
Végül egy városi oviba felvettek, mint pedagógiai asszisztens. Hurrá, gondoltam, hát legalább nem hiába végeztem el az iskolát. Továbbra is figyeltem az álláshirdetéseket és 4 hónappal később, mikor már nem is vártam, felvettek egy műszaki áruházba hitelügyintéző-pénztárosként. Nagyon szerettem, de sajnos hamar rá kellett jönnöm, hogy az állandó 9-18-ig munka nem család mellett való.
Elhatározás és a megvalósítás
Egyre erősebb lett bennem a csalódottság, a düh. Nem igaz, hogy akinek gyereke van, nem tud elmenni dolgozni, főleg nem olyan helyre, ahol még jól is érezné magát. Itt határoztam el véglegesen, hogy virtuális asszisztens leszek. Egyből elkezdtem utánajárni, hogy milyen tudást kell megszereznem mielőtt indulok.
Szerencsére hamar rátaláltam Szabó Ágira, aki a Virtuális irodaház alapítója, és egyik meghatározó segítője a hazai virtuális asszisztenseknek. Nagyon sokat tanultam a workshopján, ahol rengeteg hasznos és gyakorlatias ötletet és tanácsot kaptam az induláshoz.
Elkezdtem szakmai csoportokba belépni, figyeltem milyen területekre keresnek leginkább VA-t és mivel lehet kitűnni kicsit is a többiek közül. Így aztán bátorságot merítve, gyermekeim nevének elejéből – akik Liliána, Dominik és Krisztián – megszületett a Doliki Virtuális Asszisztens, melyből később derült ki, hogy kiolvasható a keresztnevem, Ildikó.
Létrehoztam a Facebook oldalamat és elkezdtem hirdetni magam. Egy hónap alatt meg is érkezett az első megkeresésem, így el is indítottam hivatalosan a vállalkozásomat.
Azóta is volt megbízásom, de örülnék, ha több vállalkozásnak segíthetnék. Közlekedésmérnöki diplomám és logisztikai végzettségem van, így én inkább a szervezési, ügyfélszolgálati, adminisztrációs területekre specializálódom, de szívesen tanulok új dolgokat.
Amit nagyon megszerettem, az a Canva program és tanulom a Photoshopot is.
Az a jó a mai modern és online világban, hogy szinte bárhol és bármikor lehet tanulni. Rengeteg szuper videót találni különböző programokról. Én nagyon szeretek főzni, habár, sajnos nem sok időm van rá mostanában. Viszont, amikor a konyhában vagyok, viszem magammal a telefont, laptopot és hallgatom az anyagokat. Így, míg készül a családnak az ebéd, vagy vacsi, tanulok is.
Aki nélkül sehol sem lennék…
Van egy ember, aki nélkül nem tudom elképzelni az életemet. Ő a férjem. Sokszor elgondolkodom azon, mennyire szerencsés vagyok, hogy ilyen társam van. Idén lesz 18 éve, hogy mellettem van, és minden hülyeségemben, elképzelésemben támogat. Amellett, hogy remek apa, főállásban dolgozik és mellettem van jóban-rosszban.
Mikor először meghallotta, hogy virtuális asszisztens leszek, kicsit furcsán nézett, hogy már megint mibe kezdek, mert még nem is hallott erről a szolgáltatásról. Aztán elmeséltem, hogy mivel is fogok pontosan foglalkozni, és teljesen pozitívan állt hozzá. Ő is ebben látja a jövőt.
Jelenleg is azon dolgozik, hogy minél komfortosabban és nyugodtabban végezhessem a munkámat, csinálja az irodámat.
Így mindenkinek egyszerűbb. Mivel itthon vagyok, nem kell folyamatosan azon aggódni, mikor kell már megint magyarázkodni, hogy beteg valamelyik gyerek.
Miért is jó virtuális asszisztenssel dolgozni?
Legtöbbünk anyuka, diplomával, tudással, aki ki van éhezve az alkotásra. Hogy feltöltődjön, szüksége van a gondolkodásra, kihívásokra. Viszont, gyerekek mellett nincs lehetőség alkalmazottként dolgozni, vagy legalábbis nagyon kevés.
Hiszem, hogy a legtöbb virtuális asszisztens úgy gondolkodik, mint én. Nem csak elvégzem a rám bízott munkát, arra törekszem, hogy ezzel segítsek, hogy valóban előre vigyem a fejlődésben a vállalkozásokat. Éppen ezért folyamatosan tanulok, fejlesztem magam, mikor van egy kis szabad időm.
Nagyon sok feladat van, amit ki lehet szervezni, de lehet, hogy még Te magad sem látod, hogy mit és milyen formában. Ha már rengeteg a feladatod, éjjel-nappal azon dolgozol egyedül, hogy minden flottul menjen a vállalkozásodban, kérj segítséget. Akár csak heti egy-két órára. Te pedig fejlődj, pihenj, játssz a gyerekekkel.
Keress egy virtuális asszisztenst, akivel jó együtt dolgozni, működik a kémia, és kölcsönösen megértitek egymást. Miért éri meg? Mert csak a ténylegesen munkával töltött időt kell kifizetned, legyen az havi 2 óra, vagy akár heti 20 óra.
Zárásnak csak annyit, hogy merj változtatni. Fejlődni soha nem késő. Keresd a pozitív dolgokat, mert az visz előre!
A cikk írója:
Poósné Fehér Ildikó, virtuális asszisztens
Ahol felkeresheted Ildikót:
dolikiasszisztens.hu
facebook.com/doliki.asszisztens
doliki.asszisztens@gmail.com